Történet

Újpest települést 1840-ben Gróf Károlyi István alapította, saját uradalma területén. A község fejlődésével szükség volt iskolákra is, először az elemi iskolák alakultak meg, majd a szakiskolák, később a középiskolák is. A mi iskolánk elődje az újpesti faipari szakiskola volt, mely 1895-ben, egy bérházban kezdte meg működését. A város már 1911-ben elhatározta, hogy új épületet építtet az intézménynek, de az első világháború megakadályozta ennek a tervnek a megvalósítását. 1919-ben az iskola a Brassóból átjött fafaragó szakiskolások új tagozatával bővült ki.

Szükség volt az új épületre. A Kereskedelemügyi Minisztérium és Újpest város képviselőtestülete tárgyalásainak eredményeképp 1926-ban megszületett a határozat, felépítik az új iskolát. A város telket biztosított hozzá, a költségek egy részét is vállalta. A mi iskolánkat Foerk Ernő műépítész tervezte, aki számos épület és templom építése mellett az Országház belső berendezését is irányította, megtervezte a Zágrábi Főpostát, részt vett a szegedi Fogadalmi templom befejezésében is. Nem véletlen, hogy 2001-ben a Fővárosi Közgyűlés védett települési értéknek és védett épületnek nyilvánította. 1927. szeptember elsején megkezdődött falai között a tanítás, a faipari szak mellett fémipari szak is indult.

A hatalmas épületben az elméleti oktatás helységei mellett internátus és a fa-és fémipari oktatás számára műhelyek is helyet kaptak. A tanulmányi idő három év volt, ennek elteltével a növendékek végbizonyítványt nyertek, mely munkakönyv váltására, és egy év szakmai gyakorlat után a mesterség önálló űzésére jogosított. Az esti órákban felnőttoktatás folyt; ipari továbbképző és képesítő, továbbá mesterképző tanfolyamokat szerveztek, számos területen. Színesítették az iskola életét a különböző ünnepélyek, melyek a történelem változásaival együtt változtak, egyedül március 15-ét ünnepelték meg minden esztendőben. Sok tanulmányi kirándulást, gyárlátogatást szerveztek, -történelmi, iparművészeti és műszaki tanulmányi célzattal-. Az iskola jellegének átalakulása 1934-35-ös tanévben kezdődött, a fémipar felé tolódott el, 1941-42-es tanévtől kezdve gépészeti tagozattal működő felsőipariskolává alakult át, melybe bekerülni csak komoly felvételi vizsgával, egy év szakmai gyakorlat után lehetett. 1942-ben költözött épületünkbe a budapesti felsőipariskola faipari tagozata is. Ebben az évben alakult meg a sportkör, az iskolai zenekar, a fiatalok maguk rendezték az udvart esténként kemény kubikus munkával, kialakították a sportpályát. Az újpesti gyárak, üzemek, egyszerű újpesti polgárok kisebb-nagyobb ajándékokkal, a tanulásban használható anyagokkal, szemléltető eszközökkel, műszerekkel, könyvekkel támogatták az iskolát.

Ezután a második világháború nehéz napjai következtek. Az iskola dolgozói közül 17 került különböző harcterekre, hárman hunytak el a bombázások következtében. A háború miatt tűz pusztított, a vízvezeték szétfagyott, a felszerelés, a könyvek nagy része eltűnt vagy megsemmisült. 1945-ben az iskolában működött az újpesti orosz katonai városparancsnokság. A tanárok és diákok közös erőfeszítése teremtett a semmiből újra iskolát. A műhelyben először tanulópadok készültek. A gyakorlati oktatás keretében javították meg a zárakat, kulcsokat, pótolták a kerítés vasrészeit, rendbe hozták a fűtőtesteket, kazánokat, a vízvezetéket. Szemléltető eszközöket készítettek. Megkezdődött a tanítás. Az iskola több átszervezés után felvette az Általános Gépészeti Technikum nevet. Technikusi oklevelet szerezhetett az a tanuló, aki a negyedik év végén sikeres képesítő vizsgát tett. Rádióklub működött az iskolában, szerveztek politikai, sport- és szórakoztató rendezvényeket. 1951-ben az iskola a Landler Jenő Gépipari Technikum nevet kapta. A tanulói létszám növekedett, esti és levelező tagozatok is indultak.

Tanfolyamok is voltak, betanító és továbbképző jelleggel. 1960-ra kikristályosodott az oktatás két fő ágazata: a gépészet és a híradástechnika. Az 1970-es évek ismét nagy változást hoztak az iskola életébe. Az iskola szakközépiskolává alakult, technikusi képzés csak az esti tagozaton maradt meg. Az 1971-72-es tanévben hazánkban elsőként nálunk indult meg a számítástechnikai képzés. Az akkori számítógép, a TPA 1001-es, betöltötte az egész termet! A 80-as, 90-es években háromféle végzettséget is nyújtott az iskola: a második év végén tett vizsga alapján vagy szakmunkás osztályba került a tanuló, vagy szakközépiskolai osztályba, ahol a negyedik év végén érettségi vizsgát tett, de ha az első két évben jól tanult, illetve ha az alapvizsgán jól szerepelt, technikusi osztályba került. 1985-től, érettségi után, ötödik év végén, ismét technikusi oklevelet szerezhetnek a tanulók. 1987-ben a Faipari Technikum felépülése után helyileg is szétvált a két intézmény, így iskolánk teljes egészében birtokba vehette az épületet. A 90-es években a vállalkozási ismeretek bevezetésével csatlakoztunk a Junior Achievement amerikai képzési modellhez.

Az 1995-96-os tanévtől kezdődően gimnáziumi osztály is indult iskolánkban. Két év múlva újabb lehetőséget kaptak a diákok: megindultak a két tanítási nyelvű osztályok, angol, majd német nyelven is. Ezzel egyidejűleg kibővültek a külföldi kapcsolatok is, Ausztria, Németország, Anglia, Skócia, Írország a nyári táborozások, szakmai látogatások, kirándulások célpontja.